Az elmúlt hónapokban jó néhány fát, növényt ültettünk. Többek között gránátalmát, fügét, lime-ot, narancsot, vérnarancsot, babért.
Mivel nem igazán voltunk tisztában a környék téli éghajlatával, néhány közülük (amiknek ültetését kissé elsiettük) megsínylette a hajnali fagyokat, azonban többségük vidáman hajt, nyílik, virágzik.
Folyamatosan tapasztalatokat gyűjtünk, tanulunk, ismerkedünk a lakóhelyünk nyújtotta lehetőségekkel. Remélve, hogy előbb-utóbb jól összeszokunk, és nem válunk amolyan konstans növénygyilkosokká.
Mivel anno, Remeteszőlősön élve kipróbáltuk és szerettük a kiskertünkben nevelt zöldségek adta gasztronómiai élményeinket (mert, ugye, a saját magunk által termesztett ezerszer ízletesebb, mint bármi más, bárakárhol a világban), és mert ráadásul a föld, amit legutóbb a többihez vásároltunk és kapcsoltunk, kitűnő termőföld, hát úgy döntöttünk, készítünk egy amolyan kisebb méretű kertecskét kipróbálás céljából. Nem akármilyen segítségünk is adódott a kialakításához. 🙂
Szóval, egy teszt-kertet gondoltunk ki. Kör alakút. Ugyanis azt olvastam valahol, hogy így még jobban érzik magukat a növények. Meglátjuk.
Plusz, ahogy meséltem már (66. bejegyzés), a környék telis tele van kőkörökkel. Tehát, némileg hagyományőrző-folytató kép formálódik így. Jut eszembe: egyik szomszédunknak köszönhetően fény derült ám az általam régi karámoknak hitt körök eredeti funkciójára: a kőből készült körök közepén anno malom állt, amit szamár forgatott hosszú rúd végén gyalogolva körbe, így őrölve a gabonát, amit termesztettek. Rejtély megoldva. 🙂
Szóval, teszt-kert készült. Kör alakú. Négy méter átmérőjű. Ültettünk bele két fajta paradicsom palántát, csípős paprikát, salátát, cukkinit, spenótot, céklát, rukkolát, petrezselymet, metélőhagymát, bazsalikomot. Mindegyikből kis mennyiséget. És, ha szépen fejlődnek, sikeresnek bizonyul termesztésük, akkor további köröket tervezünk, további zöldségekkel. Izgi. 🙂
Azt már ma láthattuk, hogy a hajnali, reggeli pára csodásan megöntözte, illetve vizesen tartotta a földet. Hogy aztán mi lesz a harmincakárhány fokos napsütésben? Kiderül. Ha kell, csepegtetős rendszerrel látjuk majd el a kertet. Ugyanis itt nincs lehetőségünk szanaszét pacsálni a vizet, ami nem végtelen, hanem ritka kincs.
Mindenképpen beszámolok majd a fejleményekről. Most azonban legurulunk töltődni, úszni picit a tengerhez…
(Folyt. köv.)
¡HOLA, FINCA! 